2018.12.02.

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Advent 1. vasárnapja

“Nézzetek fel és emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltástok”

(Lk 21,28)

Szempontok a szöveghez:
Korunk embere szorongva tapasztalja: az emberiség mintha eszeveszetten siettetné a végső idők beköszöntét. Fellázadt a természet rendje ellen és az élet ellen, s miközben az örömöt hajszolja, vesztébe rohan. E világ végének látványa mögött feltűnik egy másik valóság képe is: a beteljesült, örök boldogságé, amely az Emberfiának eljövetelével kezdődik meg. A keresztények Jézus feltámadásától kezdve ennek a világvégnek, a végső beteljesülésnek várakozásában éltek, s reményüket Krisztus második eljövetelébe, a parúziába vetették. Az adventi várakozás nem pusztán a jövőbe tekint. Az Emberfia nemcsak a pusztulófélben levő világ közepette jelenik meg végső ítéletünkre és megmentésünkre, hanem már most itt van közöttünk.
Megszentelt időben élünk. Naptárunkban nemcsak a saját életünk eseményeit kell bejegyeznünk, hanem Isten életét is:  üdvösséget hozó tevékenységének történetét. 

Kérdések:

  • Melyek azok az evilági gondok, melyek olyannyira elnehezítik szívemet, hogy nem tudtam derűs lélekkel élni, és a jövőbe tekinteni?
  • Miként élem azt meg, hogy az Eljövendő itt van közöttünk, az Ő uralma bennünk, köztünk és általunk bontakozik?
  • Az elmúlt napok, hetek mely konkrét eseményében fedeztem fel Isten erejét, üdvösségünket munkáló tevékenységét?