2018.12.09.

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Advent 2. vasárnapja
„S ő bejárta a Jordán egész vidékét…” (Lk 3,3)

Szempontok a szöveghez:

Keresztelő János nem volt túl válogatós: az evangéliumok tudósításaiból tudjuk, hogy beérte sáskával és vadmézzel, nem a plázából öltözködött a legújabb divat szerint, s bátran beolvasott Heródesnek, a zsidóknak, a vámosoknak vagy éppen a katonáknak. Egyértelmű, hogy nem feltűnési viszketegségben szenvedett, s nemcsak a szája járt üres szólamokat pufogtatva. Radikálisan egyszerű, s egyszerűségében radikális volt. Nem zárkózott be a babérjain ülve, hanem Jézus előfutára volt abban is, hogy szüntelenül vándorolt, úton volt, mert egyetlen cél lebegett a szeme előtt: kilépni, hirdetni, megszólítani. A Jordán egész vidékét oda-vissza bejárni nem 1-2 km-es sétát jelentett ám! Komoly fizikai állóképességet, s lelki tartást igényelt. Ferenc pápa akár róla is mintázhatta a „kilépő egyház” képét … 

Gondolatok az Eucharisztiához: 

A szentmise mindig küldetéssel ér véget: „Ite, missa est.” Nem léphetünk ki a templomajtón anélkül, hogy valamit, legalább egy apró lépést ne tennénk másképp, mint azelőtt. Ha nemcsak misét „hallgattam”, hanem valóban „részt vettem” rajta, akkor amit fülemmel hallottam, ami elért a szívemhez, annak tovább kell mennie a kezeinkhez, a jó tettekhez is –
mondja Ferenc pápa. 

Kérdések:

  • Keresztelő János radikalitása hol jelenik meg mindennapjaimban?
  • Hirdetni több módon is lehet: szavakkal, tettekkel, életem példájával. Melyikhez kaptam a legtöbb talentumot?