Pünkösdvasárnap
„Jézus megismételte: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” Ezekkel a szavakkal rájuk lehelt, s így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket!”
(Jn 20, 21-22)
Szempontok a szöveghez:
A Szentlélek, Istennek az egész világot újjáteremtő ereje, megújító tevékenysége. Ahol teret adnak neki, rá hagyatkoznak, „veszik” – befogadják, ott tudja kifejteni megújító, életet felvirágoztató tevékenységét. Amikor Jézus azt mondja: „Vegyétek a Szentlelket!”, buzdít bennünket arra, hogy fogadjuk el az ő ajándékát, aki már jelen van az életünkben, és a miénk.
A Szentlélek a benső békénk megteremtője, létrehozója. Az éli át, aki rá tud hagyatkozni a Lélekre, Isten kezébe helyezi az életét. Küldetésünk, hogy a béke követeiként, kiárasszuk az ő mindenki felé irányuló szeretetét.
Gondolatok az Eucharisztiához:
A harmadik isteni személy segít felismerni az Eukarisztiában jelen levő Jézust. Megnyitja a szemünket a valóságra, mint az emmauszi tanítványoknak.
Isten Lelke, aki cselekvésbe, életbe, tevékenységbe viszi át, amit a szentségekben ajándékként, áldásként megkaptunk, magunkhoz veszünk.
A Szentlélek, aki megtanít bennünket imádkozni, ha felfedezzük sóhajtásait, indításait a lelkünk mélyén.
Egységet teremtő erő, aki a bennünk és köztünk levő sokféle irányultságot, indítást megkülönbözteti és összehangolja.
Az Egyház közösségteremtő ereje.
A Szentlélek a világban levő küldetésünk, missziónk, tanúságtételünk erőforrása. Ő ad bátorságot és bölcsességet, hogy a kellő időben és megfelelő módon álljunk ki.
Kérdések, fölvetések:
- A Szentlélek mely ajándékára szomjazom most a saját életemben vagy családom, közösségem életében?
- Hogyan tapasztaltam meg életemben, hogy Isten Lelke önátadásra, időm, javaim, energiám, önmagam ajándékozásra hívott meg és arra örömmel tudtam válaszolni? Milyen gyümölcsök jöttek létre ebből?
