2018.05.06.

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Húsvét 6. vasárnapja

“Senki sem szeret jobban, mint aki életét áldozza barátaiért.” (Jn 15,13)

 

Gondolatok:

  • Jézus igazi kiléte a mennyei Atyához fűződő fiúi kapcsolata. Az Atya azáltal szereti Fiát, hogy küldetést ad számára, a Fiú pedig azáltal viszonozza, hogy megteszi az Atya akaratát.
  • Örömeink vannak, de örömünk teljessége Jézustól ered. Gyümölcsei is vannak életünknek, de maradandó gyümölcse csakis Jézusból fakad.
  • Jézus megtört teste és a kiomló vére egyrészt az Atya iránti engedelmes szeretetét juttatja kifejezésre, másrészt az emberekért vállalt áldozatát valósítja meg.
  • A szeretet mértéke az érte vállalt áldozat.
  • Isten parancsolatai az élet útját jelölik ki számunkra. Ezek a szeretetre szólítanak. A szeretetből fakadó tettek pedig konkrét döntéseket feltételeznek, vagyis a szeretet nem spontán érzés csupán, hanem elköteleződés a felismert igazság mellett.

Kérdések, fölvetések:

    • Mi az én legfőbb örömöm? Hol van benne Jézus? Miként bontakozhatna ki ez az örömöm?
    • Kiért és kikért vállalok áldozatot, örömmel és szeretettel?
    • Van-e olyan terület az életvitelemben, amit még elzárok Jézustól és tanításától? Mitől félek? Mégis mit remélek?