2018. 05. 13.

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Urunk mennybemenetele

„Az Úr együtt munkálkodott velük, és az igehirdetést megerősítette a jelek által, amelyek kísérték őket.”

(Mk 16,20)

Jézus az Utolsó vacsorán azt ígérte tanítványainak, hogy elküldi nekik a Szentlelket, aki majd megtanítja őket a teljes igazságra (vö. Jn 16,13). Ő tesz valójában tanúságot az Evangéliumról és Jézusról, mint Krisztusról, ill. Isten Fiáról, Ő tárja fel a jövendőt és ad eszkatologikus távlatot (a feltámadás és az örök élet bizonyosságát) a hitben, az Ő erejével lesz megjelölt az, akit megkeresztelnek a víz által, és Ő erősíti meg az apostolokat, amikor földi ítélőszékek elé állítják őket. Mindez egységesen jelenti az igehirdetést, amelyet Krisztus, az Úr jelekkel egészít ki. Az evangelizáció tehát lényegében Isten műve, nem az emberé. Az ember csak a készséget, rendelkezésre állást, önátadást biztosítja. A szentség, amely az ember jellemzője lehet, itt inkább azt jelenti, hogy egészen megengedi Istennek, hogy rajta keresztül Ő fejtse ki hatását, szóljon és cselekedjen. Jézussal az Ige által felvett Ember a mennybe ment, de a tanítványok emberségében továbbra is kész az Isten jelen lenni a világban.

Gondolatok:

  • Krisztus követése az 1) igehirdetésen mint tanúságtételen és a 2) kereszthordozáson keresztül vezet bennünket a 3) mennybe. Ez a három aspektus összetartozik.
  • Jézus mennybemenetele a Szentlélek eljövetelét készíti elő. Jézus távozásának szomorúságát szükségképpen fel kell váltania a Lélek kiáradása felett érzett örömnek. A történet folytatódik …
  • Isten a Velünk élő Isten, ez hatja át az életünket, bármilyen módon is van jelen köztünk, soha nem kell mondanunk többé: Istenem, Istenem, miért hagytál el engem (Zsolt 22,2).

Kérdések:

  • Amikor a liturgián Isten Igéjét halljuk, hisszük-e, hogy a Szentlélek maga „olvassa fel” nekünk az Általa sugalmazott szavakat? Hogy az „Élet kenyere” mellett mint „Isten ajkáról származó Ige” ez is Eucharisztia?
  • Az Ige liturgiáját ’kísérve’ az Áldozat liturgiájában az Úr egy különleges jellel erősíti meg azt, amit hallottunk. Mennyire látjuk köztük a szerves egységet?
  • Jézus „mennyből alászállott Élő Kenyérnek” nevezte önmagát. Mennyiben a hitünk (és életünk) alapja, hogy a magunkhoz vett Teste és Vére által „szállhatunk fel” utána mi is a mennybe (ld. az Eucharisztia mint ’útravaló [viaticum])?