2019.02.03.

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Évközi 4. vasárnap

„Mindenki helyeselt neki, és csodálkozott a fönséges szavakon, amelyek ajkáról fakadtak” (Lk 4,22).

Jézus nyilvános működésének kezdete hasonlít küldetésének beteljesedéséhez, a húsvéti
eseményekben kibontakozó sorshoz. A szerkezet lényegében ugyanaz: Jézus kinyilvánítja,
hogy a Törvény és a Próféták az Ő eljövetelében kapták meg tökéletes értelmüket, Ő lett az igazolása mindannak, ami megelőzte fellépését. A hallgatósága csodálkozik igéin, érdeklődő, látszólag befogadó; Jézus népszerűsége folyamatosan növekszik. Közben megjelennek a kétségek: Jézus nem nő önmaga fölé, megmarad annak, aki származása szerint, egy iparos ’fia’ egy kis faluból. Nem akar király lenni, és csodái is inkább tanításának megerősítő jelei, de nem minden rászorulónak felajánlott alanyi jogú támogatás. A kritikákra Jézus határozottan és elutasítóan reagál, ezért a feldühödött tömeg meg akarja ölni. Jézust félreértik. Itt még át tud haladni a tömegen, hiszen nem jött el az ’órája’. Húsvétkor minden másképp végződik.
Gondolatok:
 Jeremiásnak azt mondja Isten, hogy kezdettől fogva „ismeri”, de azt is hozzáteszi, hogy a nép vezetői nem fogják vagy nem akarják majd megismerni („Harcolni fognak ellened”). Akárcsak Jézust, aki a tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be.
 Pál felsorolásában a szeretet tulajdonságai egy önérvényesítésre vagy önmegvalósításra törekvő ember részéről a gyengeség jelei. Alázata emberileg borítékolható kudarc. Isten számára mégis az egyetlen vállalható emberi minőség.
 Jézust saját városában ítéli el a nép. Tanítói működésének kezdete egyúttal a múlt teljes lezárása. Akik közt felnevelkedett, már nem ’földijei’ és rokonai többé. Valószínű, hogy soha nem tért vissza már Názáretbe, miután kitagadták.
Kérdések:
 El tudjuk-e fogadni alázatosan, hogy Isten választottjaiként az emberi elismerés még nem jár ki nekünk? Sőt, gyakran megvetés társul hozzá?
 Össze szoktuk-e hasonlítani a bennünk élő szeretetet a páli himnuszban bemutatott szeretettel? Mennyi az átfedés, a hasonlóság, az eltérés?
 Ha az Eucharisztia a ’szeretet szentsége’, akarom-e, hogy vételével vagy a vele történő szembesüléssel magamba fogadjam a hatását, az erejét, és engedem-e, ha át akar alakítani?