2019.02.17.

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Évközi 6. vasárnap

„Boldogok vagytok, ti,…” (Lk 6,20kk)

Szempontok a szöveghez:
A boldogságokkal Lukács meghirdeti a messiási ígéretek beteljesedését: az éhezők, a szegények, a szomorkodók, az üldözöttek boldogok lesznek, ha eljön a Messiás. A boldogságokkal Jézus kijelenti Isten jelenlétét a földön és Országának kezdetét. Boldogok vagytok, boldogok, boldogok – ismétli nekünk is Jézus, hogy hinni tudjunk benne. Isten logikájára tanít minket, hogy szívünk is szerinte dobbanjon. A legboldogabb ember az, aki engedi, hogy szeresse az Isten és a szíve is vele együtt dobban. Jézus függetlenné akar minket tenni az anyagi javaktól, az emberi érdekektől, mások véleményétől, mindentől, ami mulandó, emberi, földi. Azt akarja, hogy feltétlenül bízzunk az Istenben, ne csak szavainkkal, udvarias gesztusainkkal, hanem szívünk mélyéből, egyedül benne bízzunk, és ne az emberekben! Így biztat bennünket: mindenki megvet titeket, én segítek. Mindenki átkoz titeket, én megáldalak benneteket. Mindenki üldöz titeket, én befogadlak. Mindenki megszomorít titeket, én boldogságot adok. Mindenki meglop titeket, én gazdaggá teszlek benneteket. Ez a szemlélet ragadja ki a keresztényt az „itt és most” élő, csak a földi élettel foglalkozó emberek szűk kereteiből. Itt van mindnyájunknak sok bölcsességre szüksége, amely a Szentlélek ajándéka. Alakítsuk életünket annak tudatában, hogy már most Isten országa kincseinek mérhetetlen gazdagságát birtokoljuk.

Gondolatok az Eucharisztiához:
Minden szentmisében a szentáldozás előtt is elhangzik egy boldogság: Boldogok, akiket meghív asztalához Jézus, az Isten báránya! Igen, valóban boldogok vagyunk, mert mindenkinek szól ez a hívás. Boldogságunk akkor válik teljessé, ha el is fogadjuk Jézus hívását, és szentáldozáshoz járulunk. Ehhez hozzátehetjük még: Hát még azok milyen boldogok, akik elfogadják hívását!

Kérdések, fölvetések:

Annak tudatában élünk-e, hogy már most Isten országa kincseinek mérhetetlen
gazdagságát birtokoljuk?