2019. 07. 14.

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Évközi 15. vasárnap

„Menj, és te is hasonlóképpen cselekedjél.” (Lk 10,37)

Szempontok a szöveghez:
Ha a törvény szót halljuk, önkéntelenül is összerezzenünk. Eszünkbe jut jó néhány alkalom, amikor összeütköztünk a törvénnyel: olykor jogosan, máskor értelmetlen hatóságok ostoba hivatalnokai korlátozták életünket, elrabolva időnket, pénzünket. Belátjuk azonban, hogy törvényekre szükség van a társadalomban, és magunk is elítéljük azokat, akik fittyet hányva a közösséget megtartó törvényekre öntörvényűnek mutatkoznak. Isten népe hálásan tekint a Törvényre, mert az végső soron nem emberi szülemények, hanem Isten örök akarata érvényesül benne. Egyedül a szeretet törvénye az, ami nem gúzsba köti a vágyainkat, hanem szárnyakat ad neki. Nem azt kérdezi, amit a törvénytudó, hogy mi az a minimum, amit meg kell tartania a törvényből, hanem azt keresi, hogy még mit tehet a másikért. A példázat mindhárom járókelője meglátta a szerencsétlenül járt embert, de csak az egyiknek esett meg rajta a szíve.

Kérdések:
 Ki az a családtagom, akinek problémáját látom ugyan, de elfordultam tőle? Mit tehetnék, hogy szeretve érezze magát általam?
 Láttam-e az egyházközségemben, a munkahelyemen, a lakókörnyezetemben olyan valakit, akihez oda kellene fordulnom? Ha nem is tudom az ő életét megváltoztatni, de bizonnyal kifejezhetem együttérzésemet.
 Az Oltáriszentségben jelenvaló Krisztusra tekintve szoktam-e közbenjárni a testi-lelki
nyomorúságban szenvedőkért?