2019. 11. 10.

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Évközi 32. vasárnap

… hiszen többé már meg sem halhatnak. … Isten fiai, a feltámadás fiai lesznek.” (Lk 20,36)

Szempontok a szöveghez:
Jézus sosem kicsinyes, sohasem egyoldalú. Ő mindig úgy adja át meggyőződéseit, hogy folyamatosan a másik ember szemével is tud látni. A legnagyszerűbb és legnehezebben megérthető távlatokat vázolja fel a lehető legmeghökkentőbb egyszerűséggel. Mindig a lényegről beszél. Amilyen nehezen megragadható fogalmilag a föltámadt lét, oly egyszerűek a Mester szavai. Mintha tényleg tudná, mi van odaát. Tudja is, éli is, hiszen ő „felülről van”, hallgatósága pedig „alulról való” (vö. Jn 8,23).

Gondolatok az Eucharisztiához:
Mintha a kereszténység egyes képviselői elvesztették volna ezt a fajta lényeglátást… Amilyen nehéz fölfedezni és fogalmilag megragadni az Eucharisztia valóságát, annyira egyszerű, mondhatni egy-ügyű ez a valóság. S mindez a mindenkori egyház tagjainak, világi keresztényeknek, papoknak, püspököknek egyaránt figyelmeztetés. Mert „maguk a keresztények annyira közömbössé váltak saját vallásuk legalapvetőbb tanai iránt, oly csekélyre zsugorodott az érdeklődés a nagy keresztény meggyőződések iránt, hogy ma már lehetetlen nem számolni a fásult érdektelenséggel. A legszebb és legnagyszerűbb távlatokat sokszor részleges problémák és apró összefüggések tessékelik ki a keresztény tudatból, ami elsősorban azért ijesztő, mert ily módon a kereszténység egész súlya olyan pillérekre kezd nehezedni, amelyek egyszerűen képtelenek megtartani. Ha makacs egyoldalúsággal a liturgikus szokások, az emberi szexualitás, a családi élet és a politika kérdései verekszik előre magukat a kereszténység nagy nyilvános beszédfolyamataiban, nem csoda, hogy ezekre az önmagukban véve nem teherbíró tartóelemekre nehezedve a kereszténység egész épülete recsegni-ropogni kezd.” (Görföl Tibor)

Kérdések, fölvetések:
Örök érvényű, s mindig aktuális kérdések: Mi a fontos? Mi a lényeg számomra itt és most?